Jármódnak nevezzük a nagyobb helyváltoztatással járó mozgást.

Lépés

Ez a ló leglassúbb és leggyakrabban használt jármódja. A lépésben az egyes lábak egyenként, adott sorrendben érnek talajt, így négy patadobbanást hallhatunk. A patadobbanások egyenletessége utal a helyes lépésre.

Iramok: összeszedett, közép, nyújtott lépés.
Lépéshossz: 140-200 cm.
Sebesség: átlag 6 km/óra.

Poroszkálás

Néhány vadon élő állat természetes jármódja, ma már egyre kevésbé jellemző ez a jármód a lovakra. Az ősi lófajtákban azonban ma is gyakori. Poroszkáló mozgáskor az azonos oldali lábak együtt mozognak. Utazáshoz nagyon kényelmes jármód. Sebessége kb. az ügetéssel egyezik meg.

Ügetés

Hosszabb távolságok megtételére a legalkalmasabb jármód, a lovak ebben tudnak nagyobb távokat megtenni. Ügetésben az átlós lábpárok viszik előre a testet. A két átlós láb egyszerre lendül, ezért két patadobbanás hallható (két ütemű mozgás).

Iramok: lassú, élénk, verseny ügetés.
Lépéshossz: 160-180, 200-300, 400-600 cm.
Sebesség: átlag 10-17 km/óra.
Világrekord: 69.7 mp alatt 1 km megtétele.

Vágta

A legtermészetesebb gyors jármód. A vágtát az egyik hátsó láb indítja, majd ezt követi az ellentétes oldali átlós lábpár, majd a megmaradó mellső láb. Azaz a vágtánál három patadobbanást hallhatunk (három ütemű mozgás). Beszélhetünk bal vágtáról - ha bal elülső láb lép egyedül - illetve jobb vágtáról - ha a jobb elülső lép harmadiknak.

Iramok: lassú, munka, gyors vágta.
Lépéshossz: 350-500 cm.
Sebesség: átlag 30-50 km/óra.
Világrekord: 54.25 mp alatt 1 km megtétele.

Tölt

A tölt lábsorrendje megegyezik a lépésével, ám az a különbség köztük, hogy míg a lépésben legalább két láb mindig a földön van, addig a töltnél legalább egy láb van csak a földön. Ez a jármód akár olyan gyors is lehet, mint a vágta.

Ugrás

Ugrás előtt a ló a két hátsó lábával kitámaszt, majd a belső elülső lábával elrugaszkodik. Ez után mindkét hátsó lábbal mélyen a súlypont alá nyújtva a külső elülső láb közelében fog talajt. Ekkor a külső elülső lábával elrugaszkodva határozza meg az ugrás magasságát, a hátulsó lábak pedig egyszerre elrugaszkodva előre lendítik a testet. A leérkezéskor a belső elülső láb ér le először, majd a külső - ez viseli a teljes testsúlyt - fog talajt, majd egyszerre érnek le a hátsó lábak és lép tovább a belső elülső, és ezután vágtázik tovább a ló.

Világrekordok: 247cm magas (1949), 8.40 m távol (1975)