Ménes

A vadlovak ménesben élnek. A ménes egy ménből, több kancából és azok csikóiból áll. Ha a méncsikók felnőnek, el kell hagyniuk a ménest, hogy sajátot alapítsanak. A csapaton belül mindig van egy vezérkanca. Ő dönti el, mikor és hova mennek legelni és inni. A vezérmén gyakran szembesül más csődörökkel, akik átvennék a ménes irányítását, vagy elcsábítanának egy-két kancát.

A ménes tagjai a nap nagy részét legeléssel töltik. Nem szoktak nagy tömegben, gyorsan mozogni, kivéve, ha támadás éri őket. Éjjel sosem alszanak egyszerre, valaki mindig ébren van, hogy az esetleges támadókat időben észre tudják venni (és általában állva alszanak, hogy gyorsan el tudjanak menekülni veszély esetén). Nincsen másképp a háziasított lovaknál sem. Ezért van az, hogy az egyedül tartott ló időnként nyugtalanul alszik.

Rangsor

Minden ménest (vadlovak és háziasított lovak körében egyaránt) szigorú hierarchia jellemez. A rangsor tetjén álló lovak kiválaszthatják maguknak a legjobb legelőrészeket. A legkevésbé fontos családtagot gyakran piszkálják a többiek, neki mindig az jut, ami másnak nem kell.

Menekülés

A ló menekülő-zsákmányállat. Ritkán néz szembe az ellenséggel. Ha megijed valamitől, leginkább gyors vágtába kezd. Erre mindig gondolj, miközben lovagolsz!

Tájékozódási ösztön

Az eltévedt lovasok gyakran bizzák rá magukat a lovakra, akik mindig hazatalálnak. Ez elsősorban a szaglásukkal van összefüggésben.

Időérzék

A lovaknak különösen jó az időérzékük. Ezért is fontos, hogy meglegyen a napi rutin: mindig ugyanabban az időpontban kell lennie például az etetésnek. Ha elkésel vele, lovad türelmetlenné válhat.

Írta: Mizzy